Polgári szertartás

Polgári szertartás

A házasság a jogszabályoknak megfelelően akkor jön létre, ha az együttesen jelenlevő házasulók az anyakönyvvezető előtt személyesen kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek. A boldogító igen kimondása előtt a házasulandóknak számtalan feladata van.

Bejelentkezés az anyakönyvvezetőnél

A magyar jog alapján a házasságkötés csak az anyakönyvvezető előtt lehet érvényes, tehát az egyházi szertartás önmagában nem elegendő.
A házasságkötési szándék elhatározása után azon a településen dolgozó anyakönyvvezetőt kell felkeresni, ahol a felek házasságot kívánnak kötni. Bármelyik fél vagy a házasulandók együttesen is felkereshetik az anyakönyvvezetőt, és megtehetik a házasságkötésre irányuló nyilatkozatot. A házasságkötés helyét ez a bejelentés fogja meghatározni. A bejelentkezés után az anyakönyvvezető csak jogszabályban meghatározott esetekben tagadhatja meg a közreműködést.
A bejelentkezéskor az anyakönyvvezető tájékoztatni köteles a feleket, hogy mik a házasságkötés törvényi feltételei, és milyen okiratokat kell beszerezniük ehhez, továbbá a házasulandók által benyújtott dokumentumok és nyilatkozataik alapján kiállítja a házasság bejelentéséről szóló jegyzőkönyvet.

A benyújtandó dokumentumok:

1. Alapeset: mindkét fél egyedülálló, illetve magyar állampolgár:

  • személyi igazolvány
  • születési anyakönyvi kivonat
  • a lakóhely szerint illetékes önkormányzat által kiállított, családi állapotra vonatkozó igazolás

(Ettől az igazolástól gyakran eltekint a hivatal, és megelégszik azzal, ha a felek büntetőjogi felelősségük tudatában nyilatkoznak családi állapotukról.)

2. Eset: valamelyik fél/a felek elvált/ak:

  • alap iratok
  • a jogerős válást kimondó igazolás vagy olyan anyakönyvi kivonat, melyben záradékolják a válás tényét

3. Eset: valamelyik fél/a felek özvegy/ek:

  • alap iratok
  • az elhunyt házastárs halotti anyakönyvi kivonata vagy záradékolt házassági anyakönyvi kivonat

4. Eset: Amennyiben magyar állampolgárok vagyunk, de állandó lakcímünk külföldre van bejegyezve:

  • a személyi igazolvány helyett érvényes magyar útlevél

5. Eset: Ha leendő házastársunk külföldi állampolgár:

  • érvényes útlevél vagy letelepedési engedély
  • születési anyakönyvi kivonat hitelesített fordítása
  • igazolás, mely bizonyítja, hogy az illető hazája hatályos törvényei szerint megházasodhat (általában igényelhető a konzulátuson is)

6. Eset: Ha magyar állampolgárok vagyunk, de külföldön házasodunk:

  • a lakóhelyünk szerinti illetékes anyakönyvi hivatal családi állapotunkra vonatkozó igazolása
  • a születési anyakönyvi kivonatunk lefordíttatva és hitelesítve az adott ország nyelvére, ahol házasságot kívánunk kötni
  • később a házasságunkat Magyarországon is anyakönyveztetnünk kell
Ki lehet tanú?
Ha az iratokat beszereztük, más teendőnk nem is marad, mint eldönteni, hogy kiket kérünk fel tanúnak. Tanú hazánkban bárki lehet, aki nagykorú, cselekvőképes és bármilyen érvényes igazolvánnyal rendelkezik.
Ha külföldi állampolgárt kérünk fel tanúnak, neki az útlevelét kell bemutatnia; valamint ha nem beszél magyarul, a hivatalos tolmácsot nekünk kell biztosítanunk.
A házasságkötés akadályai
A házasságkötés akadályait olyan, jogszabály által meghatározott körülmények jelentik, amelyek fennállása esetén nem lehet érvényesen házasságot kötni, illetve a bíróság érvénytelenítheti a már megkötött frigyet.
(lásd: részletesen a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvényt /1952. évi IV. tv./)
A házasságkötés időpontja

Amennyiben az előző pontokban foglaltaknak eleget tettünk, az anyakönyvvezető kitűzi a házasságkötés időpontját, a házasságkötési szándék bejelentését követő 30 napon túli időpontra. Ennél hamarabb csak a jegyző felmentése esetén lehet házasságot kötni.

Költségek

Ha ünnepélyes szertartást akarnak a házasulandók, az önkormányzatonként és a ceremónia külsőségeitől függően, eltérő összegbe kerül.

A házasságkötés

A házasságkötés nyilvános, két tanú jelenlétében történik, olyan helyszínen, amelyet az anyakönyvvezető megfelelőnek tart. (Egyre divatosabb a parkokban, éttermekben és egyéb, a polgármesteri hivatal épületén kívüli helyeken lebonyolított egybekelés – ilyenkor konzultáljunk az adott anyakönyvvezetővel a lehetőségekről). Alapszabály azonban: a házasulandóknak a házassági nyilatkozat megtételekor azonos helyiségben, ugyanazon anyakönyvvezető előtt és egy időben kell jelen lenniük, ha bármelyik feltétel nem teljesül, a házasság érvénytelen. Az anyakönyvvezető a házasságkötést a házassági anyakönyvbe bejegyzi, illetve házassági anyakönyvi kivonatot állít ki, amelyet a házastársak közvetlenül a házasságkötés után megkapnak. [Forrás: www.magyarorszag.hu ]

A névválasztás lehetőségei

Az anyakönyvvezetőnek ismertetnie kell a lehetőségeket, amelyek közül a menyasszony, illetve a vőlegény választhat. A házasság nem köthető meg, ha a menyasszony a névviselésről nem nyilatkozik. A házasság megkötése után a névviselést csak belügyminisztériumi rendelettel lehet megváltoztatni. A házasságban születendő gyermekek vezetéknevéről is nyilatkozni kell, ez azonban az első gyermek megszületéséig még megváltoztatható.

A menyasszony kizárólag a maga leánykori nevét viseli. (Nagy Júlia – Tóth János)
A menyasszony a férje teljes nevét viseli a házasságra utaló toldással. (Tóth Jánosné – Tóth János)
A menyasszony a férje családi nevét viseli, és ehhez kapcsolja a saját utónevét. (Tóth Júlia – Tóth János)
A vőlegény a felesége családi nevét viseli és ehhez kapcsolja a saját utónevét. (Nagy Júlia – Nagy János)
A menyasszony a férje családi nevét viseli a házasságra utaló toldással, és ehhez kapcsolja a saját teljes nevét. (Tóthné Nagy Júlia – Tóth János)
A menyasszony a férje teljes nevét viseli a házasságra utaló toldással, és ehhez kapcsolja a saját utónevét. (Tóth Jánosné Nagy Júlia – Tóth János)
A menyasszony a férje családi nevét viseli, és ehhez kapcsolja kötőjellel a saját családi nevét. A vőlegény saját vezetéknevéhez kötőjellel kapcsolja felesége vezetéknevét. (Tóth-Nagy Júlia – Tóth-Nagy János)
A menyasszony a saját családi nevét viseli, és ehhez kapcsolja kötőjellel a férje családi nevét. A vőlegény felesége vezetéknevéhez kötőjellel kapcsolja saját vezetéknevét. (Nagy-Tóth Júlia – Nagy-Tóth János)



| <<< vissza az előző oldalra | főoldalra | az oldal tetejére |


 

 

 

 

 

 

 

Archív weblap:

Kontakt: info@eskuvoilexikon.hu