Tudni illik

Étel- és italetikett

Nem egyszerű feladat az esküvői vacsora összeállítása, hiszen több szempontnak kell megfelelni: hagyományos menüsor legyen klasszikus italokkal vagy esetleg rendhagyó módon valami esszenciát is csempésszünk bele. A lényeg, hogy mindenki elégedett legyen a nagy esemény után.

 



Csak akkor érdemes elkezdeni az ételek, italok kiválasztását, ha már megtaláltuk a megfelelő helyszínt, és megvan a majdnem végleges vendéglista. Figyelembe kell venni a násznép létszámát és összetételét, az évszakot, más kerül az asztalra egy falusi esküvőn, és más egy elegáns szállodában rendezett eseményen, s tényező bizony a nagy nap témája, mottója is. Például vintage vagy Provence-i hangulatú a menyegző, netán maradunk a tradicionális szertartásnál.

Fontos előre tájékozódni, hogy hányan nem esznek húst, van-e cukorbeteg, liszt-, gluténérzékeny, egyéb ételallergiás, mit esznek a gyerekek, mindenki fogyaszt-e welcome drinket, alkohollal koccint-e. Mindezeket a meghívás alkalmával kell előre egyeztetni.



Általában az étterem részéről is sok segítség érkezik, érdemes legalább három vagy négy, különböző árajánlatot átnézni a menüsorra, míg kialakul a végleges elképzelés. Ha hideg előételt választunk, azt mindig a leves előtt kell felszolgálni, ha meleg előételt, azt utána. Majd következik a főétel, az édesség, zárásként pedig a kávé, ami már összeérhet időben az édes fogással. Az éjfél környéki étkezés kisebb volumenű a vacsoránál, sokszor svédasztalos megoldással, a vendégekre bízva, hogy ki vállalja be a késői falatozást. Gondoljunk a gyerekbarát ételekre is, nyugodtan készíttethetünk „mindig nyerő” spagettit vagy rántott húst, esetleg hamburgerfalatokat a lurkóknak, akármilyen ínyenc menüsort is állítunk össze, a lényeg, hogy ők is jól lakjanak.

Általános szabály, hogy a vendégeknek nem kell fizetni semmit az esküvőn. Az italbárban sem, ahol mixer keveri a koktélokat. Ha ezt bevállaljuk, akkor nagyvonalúnak kell lennünk. Bármilyen hihetetlen, ma már többen tartanak alkoholmentes menyegzőt. Amennyiben emellett dönt a pár, mindenképpen tudatni illik a vendégekkel, hogy nem szolgálnak fel alkoholt a nagy napon, és ezt már a meghívóban meg kell említeni. Ugyancsak itt kell pontosítani például, hogy állófogadás esetén az ételek fogyasztása hány órától hány óráig lehetséges a vacsoránál, illetve, hogy éjfél után mikor szervíroznak ismét. Így, aki éhesebb, korábban ehet, aki nem, az később, de a legfontosabb, hogy senki nem marad le a finom falatokról. 

Érdekes tudnivalók még: azonos alapanyagból készült körítés vagy mártás csak egyszer szerepelhet, a húsételek különböző húsokból készüljenek, az aperitif feladata elsősorban az étvágygerjesztés, ezért rendszerint tömény italt, főleg pálinkát, koktélt, Martinit, Cinzanót kínáljunk. A nemes pálinkákat 15–20, a fehérborokat 8–14, a sört 8–10 Celsius fokos hőmérsékleten, a vörös borokat szobahőmérsékleten kell felszolgálni. A pezsgő jéghidegen fogyasztandó, ezért étkezés közben is hűteni kell – pezsgősvödörben, jégben.

 

Be- és kivonulási etikett


Nincs is annál megindítóbb pillanat, mint amikor a menyasszony bevonul hófehér ruhában. Ám a nagy pillanat elôtt nem mindegy, hogy a vendégek és az ifjú pár mikor és kivel lép be az esketés színhelyére. Érdemes a szervezés során ezt is alaposan megtervezni!

Vidéken jellemző, hogy a lányos háztól átsétál a násznép a szertartás helyszínére. A lakodalmas menet élén a vőfélynek kell vezetni a násznépet a koszorúslányokkal közösen. Őket követi a menyasszony a vőlegénnyel, a szüleik, a család többi tagja – a rokonsági fok sorrendjében –, végül pedig a barátok. Általánosan elfogadott, hogy a násznép lép be először a templomba, illetve a házasságkötő terembe vagy éppen az egyre népszerűbb külső helyszín valamelyikén, és elfoglalja az ülőhelyét. Mindez kétféleképpen történhet: a menyasszony vendégei  bal oldalon, a vőlegény vendégei jobb oldalon foglalnak helyet, vagy vegyesen: kinek, ahol tetszik, odaül. Mindkét esetben fontos, hogy az első sor szabad maradjon a szülők, testvérek, közeli rokonok számára. A templomban miután a vendégek helyet foglaltak, a vőlegény vonul be a kísérőjével együtt, aki az édesanyja vagy a keresztmamája vagy más közeli hozzátartozója. Őket követik a tanúk, majd a koszorúslányok és a gyűrűvivő kisgyermek. A vőlegénynek az oltár előtt jobb oldalra kell állnia, és ott várni menyasszonyát. A templomba utoljára lép be a menyasszony a kísérőjével: édesapjával vagy keresztapjával vagy más közeli hozzátartozójával. A bevonulás alatt végig orgonaszó hallatszik. A menyasszonynak bal oldalra kell állnia,  a tanúk pedig kicsit hátrébb a jegyespár mögött állhatnak vagy ülhetnek le. Ezt követően veszi kezdetét a szertartás.

A kivonulás során a templomból az újdonsült házasok lépnek ki először – a menyasszony jobb karjával belekarolva a vőlegénybe ­– utánuk a pap, a koszorúslányok, a szülők, a tanúk, majd a rokonok és a többi vendég. A templom előtt következnek a gratulációk, és természetesen a közös családi fotó.

A polgári szertartás során is érdemes betartani a be- és kivonulási protokollt, amely szépen keretbe foglalja a szertartást. Az etikett nem annyira meghatározott, mint a templomi szertartásnál. Általában a násznép itt is előre elfoglalja a helyét a házasságkötés helyszínén, ahol az ifjú pár érkezését illik felállva megtisztelni. Először a vőlegény vonul be tanújával, őket követik a koszorúslányok, ha van, a gyűrűvivő kisgyermek, és így együtt várják a menyasszonyt, aki apai, vagy fiú testvéri vagy valamelyik férfi rokon felvezetésével lép be a terembe. A szertartás után jöhet a kivonulás a templomi etiketthez hasonlóan.

Az sem mindegy, hogy a lakodalom helyszínére milyen sorrenden indulnak el az autók. Az elsőben az ifjú párnak kell ülnie egy sofőrrel, a következőben az ara szülei, utána a férj szülei, majd a vőfély a koszorúslányokkal, aztán a rokonok, és a többi násznép utazhat. Természetesen nem maradhat el  útközben a hangos dudaszó sem, mert úgy illik.

Dress code - Öltözködési tanácsok a násznép részére

Megérkezik az esküvői meghívó, és szinte azonnal adódik az örök kérdés: Mit vegyünk fel? Esküvői meghívókban ma már sok esetben nemcsak a házasságkötés időpontja és helye szerepel, hanem a dresscode is, így a vendégeknek előre lehetőségük van, hogy felkészüljenek, illetve tisztában legyenek azzal, hogy milyen sítlusú ruhát válasszanak aznapra. Ha nem kapunk ilyen egyértelmű útmutatást, jó kiindulás lehet a helyszín, hiszen más ruhát választunk egy kastélyba, egy tengerpartra, egy kertipartira vagy egy sátras esküvőre. Érdemes tisztázni, hogy melyik évszakban lesz a nagy nap - télen mégiscsak kevésbé vagyunk kitárulkozóak, nyáron nagyobb a hibalehetőség túl kivágott holmiban megjelenni. Ezt ezen a társasági eseményen nem illik. Az egyházi és polgári ceremónia helyszínére amúgy is a zártabb, szolidabb ruha az elvárt.

Kizárólagosan a menyasszony joga a fehér ruhában való megjelenés. A fehér szoknya vagy blúz külön-külön engedélyezett, de együtt fatális baki. Fehér alapszínű ruha listás lehet, de mindenképpen mintával, esetleg más árnyalatú dísszel. Ha már minden áron világosban gondolkozunk, legyen inkább pezsgő- vagy krémszínű a végleges.
Temetésen kötelező, itt azonban semmiképpen ne bújjunk teljesen fekete öltözetbe, hiszen boldog, örömteli eseményre vagyunk hivatalosak. Sötét kiskosztüm színes kiegészítővel - cipővel, táskával, ékszerrel, kendővel vagy akár kalappal - viszont jól mutathat.

A feltűnő, extravagáns szett sem erre az alkalomra való, kerülendőek az óriási minták, a neon színek, a strasszos, csillogós darabok és a farmer. Ha nem remegünk a szoknyáért, beválhat egy elegáns, kényelmes nadrágkosztüm vagy egy maxi ruha kardigánnal.
A tiarák és koronák csak az arának megengedettek, hajráfból is a kevésbé csillogó a megfelelő.
A ruhaválasztásnál érdemes az esküvő előtt más meghívottal egyeztetni, így az is elkerülhető, hogy egyforma ruhában jelenjünk meg.

A legfontosabb, hogy betartsuk az általános esküvői dresscode szabályait, de mégis érezzük jól magunkat.


Boldogító igen a számok tükrében

„A teljes esküvői kiadás megosztása megegyezés kérdése.“

Láttam én már örömanyákat azon civakodni az esküvő végén, hogy melyik családnak mennyi rántott hús jár a maradékból… És csak ezután következett, azaz következett volna, a vacsora több százezres költségeinek a kiegyenlítése…
Az esküvő alapos anyagi tervezést igényel. Bár akármilyen precízek vagyunk, a végén úgyis minden borul!
Ma már nincs általános recept a költségek megosztására. Valaha a menyasszony édesapja kiüríthette a családi kasszát, ha a lánya fényes szertartásra vágyott. Ma már a vőlegény családja sem mentesül az anyagi terhek alól. A teljes esküvői kiadás megosztása megegyezés kérdése. Felezhetők is az anyagiak, de jelenleg a legelterjedtebb változat, hogy a meghívott vendégek száma arányában osztozik a két család. Mindezt árnyalja, hogy ma már egyre ritkábban járulnak oltár elé húszéves pályakezdőként a fiatalok. Már pedig egy jól kereső jegyespár esetében akár saját maguk is beszállhatnak az esküvő finanszírozásába, vagy bevállalhatják a teljes költséget is. Ez azzal az előnnyel is együtt jár, hogy saját maguk határozhatják meg az esküvő minden pillanatát. Második, vagy éppen sokadik házasságkötéskor pedig már arcpirító a szülőket terhelni.
Ha a két család közösen osztozik a költségeken, akkor érdemes a hagyományos költségmegosztási etikettet végigböngészni! A menyasszonyi és menyecske ruhát és a kiegészítőket – kesztyűt, fátyolt, cipőt… – a menyasszony családjának illik kifizetnie. Talán nem is kérdés, hogy a jegygyűrűvel a vőlegény lepi meg jövendőbelijét, no és persze a sajátjáról is ő gondoskodik. Ugyanúgy neki kell leszurkolnia a menyasszonyi csokor árát, ám színben és fazonban nem árt előtte egyeztetni kedves párjával. Voltam én már olyan esküvőn, ahol az ifjú ara elsírta magát, amikor meglátta meglepetésnek szánt liliomcsokrát. Szegény allergiás volt a liliomra, mihelyt a közelébe került, azon nyomban prüszkölni kezdett. Bár érdekes, hogy a vőlegény minderről egészen addig nem tudott…
Az összes többi költség megegyezés kérdése. No de nézzük, hogy milyen kiadásokról van szó! Hasznos lehet részletes listát készíteni árkalkulációval együtt a szervezés legelején, aztán közben mellé írni a tényleges összegeket. Így kinyomozhatjuk: hogyan is kétszereződött meg az eredetileg tervezett esküvői kiadás a legvégén.
Az ifjú ara ruhájáról már szóltam, amely kiegészítőkkel együtt, menyecske ruhával megfejelve átlagosan 80-100 ezer Ft körül mozog. No persze, az álomruha bérlése akár ennek a duplája, de a sokszorosa is lehet. Ne feledkezzünk meg az ünnepi frizuráról, sminkről, manikűrről, amely összességében minimum 20 000 Ft. A vőlegénynek is minőségi öltöny, ing, cipő és nyakkendő dukál, nyugodtan félretehet erre a célra vagy 70 000 Ft-ot. A jegygyűrű egyéni ízlés kérdése, már 40 000-ért is találhatunk, ám több százezer forintért is kínálnak egyedi példányokat. Nem kis kiadást jelentenek a meghívók, ültetőkártyák, a násznépnek szóló köszönőajándékok. Ne feledkezzünk meg a fényképész költségeiről, a videósról, a zenekarról, a hivatásos vőfélyről sem: ezek összességében szintén több százezer forintra is rúghatnak. Van költsége az esketésnek is: a virág, vagy éppen lufi dekoráció is több tízezer forintunkba kerülhet. A legnagyobb kiadást az esküvői menü jelenti: meghívott vendégenként átlagosan 5000 Ft-tal számolhatunk, mindezt akár százezer forinttal is tetézik az édes és sós sütemények, torták. Az italfogyasztás a legrizikósabb része a tervezésnek, bár ha a rövid italokat saját magunk vihetjük a vendéglőbe, akkor nyert ügyünk van!
Rövid felsorolásunk egy átlagos 100 fős lagzi esetében már a millió forintot súrolja, pedig a listából kimaradt az esküvői jármű bérleti díja, nagyobb távolságoknál a buszbérlés, a vendégek elszállásolásának költsége, no és az álomnászút sem olcsó mulatság.
Kandi




| <<< vissza az előző oldalra | főoldalra | az oldal tetejére |


 

 

 

 

 

 

 

Archív weblap:

Kontakt: info@eskuvoilexikon.hu